Képek forrása: saját felvétel
A mai Déri Miksa Műszaki Technikum épülete 1912–1914 között épült szecessziós stílusban Orth Ambrus és Somló Emil tervei alapján az Állami Felső Ipariskola számára. Az első világháború kitörésekor az épületet hadikórházzá alakították, műhelyében pedig tüzérségi lőszereket gyártottak. A tanári karból és a diákság soraiból is többen katonai szolgálatot teljesítettek. A háború után francia katonák, majd erdélyi menekültek és a Szegedre költöző egyetem klinikái használták. Később ismét oktatási célokat szolgált. Az épület belsejében ma is látható az 1914–1918 között elesett egykori diákok emléktáblája.
A Déri Miksa Műszaki Technikum mai épülete az Állami Felső Ipariskola számára épült 1912 és 1914 között, szecessziós stílusban, a budapesti Orth Ambrus és Somló Emil építészek tervei alapján. A kivitelezési munkákat Müller Miksa irányította.
Az ország negyedik ilyen típusú felső ipariskolája az 1800-as évek végén jött létre Szegeden. A Mars téri épületét az iskola hamar kinőtte. Az új épület felépítését a város által felajánlott telken, valamint 800 000 koronás hozzájárulásával 1912-ben kezdték meg. A tervezőket pályázat útján választották ki, a munkálatok két évig tartottak.
A tanintézmény azonban még birtokba sem vehette új otthonát, amikor az első világháború kitörésével a katonai igazgatás lefoglalta, és hadikórházzá alakították. Az iskola tanári karából többen katonai szolgálatot teljesítettek és a diákok soraiból is sokakat behívtak katonának. Az iskola műhelyében pedig tüzérségi lőszereket gyártottak a hadsereg számára. A háború után, 1919-ben a várost megszálló francia csapatok is használták az épületet. A kivonulásukat követően erdélyi menekülteknek adott átmeneti szállást; 1921-től pedig a Kolozsvárról Szegedre telepített egyetem belgyógyászati és sebészeti klinikái, valamint több intézete kapott benne ideiglenes helyet.
A klinikák felépülését követően az épület ismét oktatási célra térhetett vissza. Az intézményben kiváló szaktudású, okleveles mérnökök tanítottak, akik a város társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak (például Kótay Pál műépítész). Az épületet a második világháború során szovjet katonai kórházként használták.
Az épületben egy első világháborús emléktábla is található, amely az egykori tanítványoknak állít emléket. A tábla az emeleti részen helyezkedik el, alkotója ismeretlen. Anyaga márvány, alsó része 124×60 cm, felső része 120×26 cm, összesen 133×78 cm. Készült körülbelül 1924-ben.
Szövege:
„Érett éltük adák honukért a spártai hősök,
bimbózó tavaszul ontotta vérét e harminc.
Nemzeti szent tavaszunkat akik megéritek egykor,
el ne feledjétek porait megáldani érte!
(A nevek következnek.)
1914–1918”
Az oromzaton akantusz és tölgyfaág között keresztbefektetett szurony és gránát látható. Az első világháborúra emlékeztető díszítés eredetileg az iskola Mars téri épületében volt elhelyezve, és csak 1936 novemberében került mai helyére.
Források:
http://virtualis.sk-szeged.hu/emlektablak/d_betu/d_betu.html
Tóth Ferenc (szerk.): Csongrád megye építészeti emlékei. Csongrád Megyei Önkormányzat, Szeged, 2000.
Cím: Kálvária tér 7.
Szélesség: 46.25339921
Hosszúság: 20.13279576