A szegedi huszárlaktanya Tóth Mihály tervei szerint épült 1889 és 1890 között. A város egyik legnagyobb becsben tartott ezredének egykori állomáshelyére utal a kaszárnya előtti Huszár utca elnevezés is.

A szegedi 3. honvéd huszárezredet a szegedi II. toborzókerület szervezte meg 1869-ben. Kezdetben csupán egy századból állt, majd fokozatosan bővült: 1871-ben két, 1874-ben négy százados egységgé vált, 1880-tól pedig már ezredként működött. Hadkiegészítési körzete igen kiterjedt volt: Budapesttől Temesvárig, Lugostól Veszprémig összesen 31 vármegyéből érkeztek újoncok.

1891-től Szegeden működött az 1. lovasdandár-parancsnokság, majd 1909-től a 2. lovas géppuskás osztag is a városhoz kötődött.

A szegedi huszárezred katonái az első világháború előtt gyakran szerepeltek a sajtóban. A kaszárnya udvara és gyakorlótere számos emlékezetes eseménynek adott otthont, például ünnepségeknek és látványos lovas bemutatóknak.

Az ezred első világháborús történetéről nem készült önálló ezredalbum, ugyanakkor több tudósítás is beszámolt helytállásukról. Molnár Ferenc haditudósításaiban is megjelent a limanowai ütközet, ahol a szegedi huszárok kitartó harcot vívtak. A visszaemlékezések szerint a harcok során rendkívüli elszántság és improvizáció jellemezte az alakulatot.

A laktanyaegyüttes épületei közül ma már csak kettő áll. Az 1959-től itt működő szegedi kábelgyár megszűnése után a főépületbe önkormányzati hivatalok költöztek. A lovardaépületben ma bevásárlóközpont működik, míg a korábbi barakkok helyén lakópark épült.

Az I. világháborús emléktábla a főépület jobb oldali lépcsőházában található, 1921. október 23-án avatták fel.

Forrás: Szolnoki Zoltán, Tóth István: Szeged épített katonai öröksége, 1867–1918. HM Zrínyi Nonprofit Kft. – Zrínyi Kiadó, 2025.