Az „ANATHOMIA, PATHOLOGIA” feliratot viselő, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Igazságügyi Orvostani Intézetének otthont adó épület egykor elemi iskolának épült, és ekként működött az első világháború kezdetéig.

Csizmadia Edit kutatásaiból tudjuk, hogy 1914. november 4-én a kormány négy szegedi szükség-tartalékkórház létesítését rendelte el. Ezeket a vasúti internátusban, a Boldogasszony sugárúti polgári iskolában, valamint a belvárosi és a rókusi elemi iskolában hozták létre, összesen 1450 ággyal. A hadikórházak mellett az első világháború idején sebesülteket ápoltak az újszegedi Vakok Intézetében és a Fekete Házban is.

A rókusi elemi iskolában egy 400 ágyas kórházat hoztak létre, ahol nagyon rövid idő, mindössze négy nap alatt sikerült befejezni a szükséges átalakításokat.

„Sok munka volt a rókusi elemi iskolának 400 ágyas kórházzá való alakításával. Itt alapos átváltozást kellett végezni a berendezéssel. A termeket mind átmeszelték, villanyvilágítást vezettek be a parancsnokság intézkedései szerint az egész épületbe, s előmelegítőkkel ellátott négy fürdőt állítottak fel a fürdőhelyiségben.

A munka itt is gyorsan és tökéletesen haladt előre, úgy, hogy az új kórház orvosi kara: Bernáth dr., Unghváry dr. és Török dr. a sebesülteket a műtőszobával és minden egészségügyi berendezéssel tökéletesen ellátott helyiségekbe várhatják.” – írta Vidt Elek a Cs. és kir. szegedi szükség-tartalékkórház története című munkájában (17. o.).

A Délmagyarország című napilap tudósításából tudjuk, hogy több más intézmény mellett a rókusi iskolában elhelyezett tartalékkórházat az uralkodóház tagja, Ferenc Szalvátor főherceg is meglátogatta 1915. január 20-án.

Források:
 Vidt Elek: Cs. és kir. szegedi szükség-tartalékkórház története (MÁV internátusban). Szeged, 1917.

Csizmadia Edit írása:
 https://nagyhaboru.blog.hu/2021/06/10/_azota_egyetlen_sebesult_katona_nem_megy_el_szegedrol_anelkul_hogy_meleg_etelt_ne_kapjon