2. A FEKETE HÁZ

Szeged belvárosának egyik jellegzetes, városképi jelentőségű épülete a romantikus neogótikus stílusú Fekete Ház. Az épület 1856 és 1857 között épült Mayer Ferdinánd megrendelésére, Gerster Károly tervei alapján. Nevét eredeti, sötét homlokzatáról kapta, amely már a 19. században is ismert volt a szegediek körében.

Az épület kezdetben a Mayer család otthona volt. A 19. század második felében itt működött a Szeged-belvárosi Kaszinó. A földszinten vendéglő és különböző üzlethelyiségek kaptak helyet. Ezek elrendezése és bejáratai az évtizedek során többször változtak. A 20. század elején például a Pilseni Sörcsarnok is itt működött.

Az első világháború idején, 1914 szeptembere és 1917 januárja között a Fekete Ház a Vöröskereszt II. számú kisegítő szükségkórházaként működött. Egyszerre mintegy negyven sebesült katona ellátására volt alkalmas. Az intézményben 14–15 fős egészségügyi személyzet dolgozott, így az épület fontos szerepet töltött be a hátország egészségügyi ellátásában.

A háború után a Munkásotthon működött falai között. 1918-ban itt alakult meg a Szegedi Nemzeti Tanács Móra Ferenc és Juhász Gyula közreműködésével. Az épületet a két világháború között többször felújították és átalakították. Az 1930-as években üzlethelyiségeket és lakásokat alakítottak ki benne, amelyek állapota hosszú ideig fennmaradt.

A második világháború után az épület megőrizte funkcióinak egy részét. 1978 és 2012 között a Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztálya működött itt, és egészen 2017-ig a múzeum történeti gyűjteményének jelentős részét is itt őrizték.