A szegedi 3. honvéd huszárezred emlékművét 1943. május 9-én avatták föl a Tisza Lajos körút és a Fekete Sas utca összeszögellésében levő parkban. Alkotója Gách István (1880–1962) szobrászművész. Gách maga is katonaként szolgált a világháborúban és megjárta az orosz hadifogságot is. Az egykori „hármas” huszárok 1942-ben határozták el, hogy emléket állítanak az ezred 434 ismert hősi halottjának. A kezdeményezés sikere érdekében közadakozást hirdettek, amelyre az ország több pontjáról is érkeztek felajánlások. 

 A 2,5 méter magas, téglalap alakú talapzat oldalait márványlapokkal borították. A déli előlap fölirata: „A m. kir. szegedi 3. honvéd huszárezred és a m. kir. 3. népfölkelő huszárosztály dicső halottainak emlékére.” Alá az ezredinduló első kottajegyeit vésték. A nyugati oldal felső részében rohamra induló huszárcsapatot ábrázol Turáni Kovács Imre (1910–1975) bronz domborműve. Alatta az elesett tisztek és altisztek nevei, a legénység nevét a keleti oldalra vésték.

 A hátoldalon azon helységek neve olvasható, melyekben a hős „hármas huszárok” a csatáikat vívták. A talapzaton életnagyságnál alig kisebb lovashuszár van, jobb kezében kivont kard. A művésznek Sebestyén Ferenc szegedi huszár ült modellt. A szobor nem egy katonai épület udvarára készült, hanem kezdetektől fogva ezt a szegedi emblematikus közterületet díszíti. 

Források: Szolnoki Zoltán, Tóth István: SZEGED ÉPÍTETT KATONAI ÖRÖKSÉGE, 1867–1918. HM Zrínyi Nonprofit Kft. – Zrínyi Kiadó, 2025