A Kossuth Lajos sugárúton, a Szent Rókus templom bejárata mellett jobb és bal oldalon egyaránt találhatunk első világháborús hősi emléktáblát. Az előbbi a cs. és kir. 4. huszárezred hősi halált halt bajtársainak állít mementót. az 1930 május 25-én átadott alkotás alsó harmadában egy oroszlán látható, amely a bátorság és a hűség szimbóluma az európai heraldikában. A tábla elkészítésével a Gerenday Antal és fia céget bízták meg, amely egy országos viszonylatban is foglalkoztatott pesti székhelyű vállalkozás volt. Ők készítették el többek között a K. u. K. 15. vadászzászlóalj emléktáblát is, de az 1896-os Millennium kapcsán is számos megrendelést kaptak. Az alapító Gerenday Antal 1887-ben hunyt el, munkáját ezt követően fia, Béla vitte tovább. 

Az emléktábla alján lévő bemélyedésben dombormű van, mely nyíllal átlőtt lerogyott oroszlánt ábrázol. Alatta porba hullott zászló. Felavatására 1930. március 23-án került sor. Anyaga: műkő, 100x150 cm, a szövege a következő: 

„Az 1914-től 1918-ig lezajlott világháborúban hősi halált halt bajtársainak emlékére állította a volt cs. és kir. 4. huszárezred, amely fennállása alatt 1733-tól, 1919-ig, Európa és Ázsia harcterein 266 csatában és ütközetben hullatta vérét a hazáért és királyért. Emlékezésül a dicső múltra, buzdításul jövő, hazafias tettekre.”

A Szent Rókus templom másik emléktáblája a hasonló formavilággal és Gerenday-féle művel azonos méretű rendelkező alkotás, amely a M.kir. I/II. és 2/5. lovastüzérosztályoknak állít emléket. Érdekesség, hogy a párjától eltérően ezt nem Gerenday, hanem a Fischer János és fia cég tervezte és kivitelezte. Ez utóbbi is Budapesten bejegyzett vállalkozás volt, és Gerenday-hoz hasonlóan, szintén Piszkén rendelkeztek kőfaragó műhellyel. A lovastüzérek emlékműve a huszárokéhoz képest bővebb információt tartalmaz, hiszen a csapatok rövid szegedi kötődése is felvésésre került. Az alsó harmadba szintén szimbólum került, amely ezúttal a tüzéreké. 

A tábla alján dombormű van: címerpajzs évszámokkal (1914-1918), két oldalán lombos tölgyfaággal, egy szerencsepatkóban két üteg, valamint két, egymást keresztező nyelű zászló és legfölül a szent korona. 1930. június 22-én avatták. Anyaga: műkő, mérete: 96x150 cm. A tábla szövege a következő:

„Királyért és Hazáért! A m. kir. 1/11 és 2/5 honvéd lovas tüzérosztályok Szegeden álltak a zászló alá és e színmagyar város földjéről indultak az 1914-1918-as világháború harcmezeire. Hirdessék e sorok a hősi halált halt tüzér bajtársak dicső emlékét, egyben buzdítsanak a hazaszeretet és a kötelességtudás jövő tetteire. Kegyeletük jeléül állították ez emléket a visszatért lovas tüzér bajtársak. 

Szeged, 1930. június 22.”

Források: http://virtualis.sk-szeged.hu/emlektablak/e_betu/e_betu.html

Források: Szolnoki Zoltán, Tóth István: SZEGED ÉPÍTETT KATONAI ÖRÖKSÉGE, 1867–1918. HM Zrínyi Nonprofit Kft. – Zrínyi Kiadó, 2025.