A Magyar Királyi 5. honvéd gyalogezred egykori laktanyája Szeged központjában, a mai Honvéd téren található. A laktanya építése a Mars téri kaszárnyához, - a császári és királyi 46. gyalogezred otthonához - hasonlóan a Szeged városát sújtó 1879-es nagyárvizet követően történik meg. Az 5. honvéd gyalogezred a ’negyvenhatosokkal’ ellentétben magyar vezényleti nyelvű alakulatként működött. A város lakossága mindkét gyalogezredet - időről időre - a város „házi ezredének” tartotta. 

 Az 5. honvéd gyalogezred három zászlóaljból állt: az 1. és 2. zászlóalj Szegeden, míg a 3. Nagybecskereken állomásozott. A Honvéd téri laktanya felépítésére az akkori kormányzat 400 000 forintot különített el az úgynevezett Ludovika-alapból. Az előzetes felmérések során azonban kiderült, hogy a kijelölt terület talaja vizenyős, süppedős. Mivel az alapozás jelentős többletköltséget igényelt, további állami támogatásra volt szükség. Ezt követően biztosított I. Ferenc József császár és király 167 000 forintot a munkálatok folytatására. 

 A laktanya terveit Bachó Viktor műépítész készítette, aki az árvíz utáni újjáépítés egyik meghatározó alakja volt Szegeden. Az épület 1882–1883-ra készült el és a szegedi 5. honvéd gyalogezred szálláshelyéül szolgált. Eklektikus stílusával a város egyik jelentős 19. századi középülete. Az ezred hadkiegészítő körzetei Csongrád, Csanád és Torontál vármegyék voltak. 

 Az épület környezete is őrzi katonai múltját: a Honvéd tér, valamint a Vitéz és a Zászló utca elnevezése egyaránt az ezredhez kapcsolódik. A laktanya funkciója a későbbiekben többször változott: működött levéltári raktárként, egyetemi épületként, illetve egyes részeiben bérlakásokat is kialakítottak.

 Honvéd tér felőli kapubejáróban egy emlékmű maradványa található. A táblakeret felső részén rohamsisak, mellette kétoldalt tölgyfalevél díszítésű dombormű. A keretben valamikor egy orosz géppuska volt kiállítva, ma ez hiányzik. Az alatta lévő tábla felirata a következő volt: 

 „Ezen orosz géppuskát Őfelsége I. FERENCZ JÓZSEF király ajándékozta a volt m. kir. szegedi 5. honvédgyalogezrednek, azon kiváló haditény elismeréséül, hogy az 1914—1918. évi világháborúban Przemysl körülzárolásakor, 1914. december 16-án végrehajtott kitörésekor a Paportenka magaslatot bravúrosan elfoglalta.”

 Források: Szolnoki Zoltán, Tóth István: SZEGED ÉPÍTETT KATONAI ÖRÖKSÉGE, 1867–1918. HM Zrínyi Nonprofit Kft. – Zrínyi Kiadó, 2025